Egy Sales Kóros Naplója

Minden sikertörténet kudarccal kezdődik és sajnos sok élet is kudarccal végződik.

Gyermekként teljesen természetes, hogy minden cselekedetünk először kudarc áldozata. Vegyük csak a járást. Hányszor estünk el, mire megtanultunk járni. Ekkor senki sem szólt, hogy hagyd abba a próbálkozást, minden családtagunk biztatott, hogy újra és újra, de ügyes vagy.

Felnövünk és a legnagyobb vívódásunk, hogy elkerüljünk minden kudarcot, hogy maradjunk csak a komfortzónánkon belül.
Egyik találmány sem született volna meg, ha nem előzi meg száz és száz próbálkozás.
Ösztönösen tudjuk, hogy próba nélkül nem lesz eredmény, mégis a legtöbb ember meg se próbálja vagy egyszer megpróbálja, de rögtön fel is adja.

A vágyott élet odaát van, mint az X-aktákban, a kudarcokon túl.

De vajon melyek a legnagyobb kudarcok, amelyeket megengedünk magunknak?

1.) Képességeink alatt teljesíteni
Nem az a kudarc ha megpróbáljuk, hanem az, ha tudjuk, hogy csinálhatnánk jobban, és tudjuk is csinálni, de mégse tesszük. Mire felnövünk annyi kellemetlen helyzetet élünk át, hogy inkább bent maradunk a csigaházunkban. Minden ember különleges és egyedi képességekkel rendelkezik.
Te is aki ezt a cikket olvassa.
Érdekes az elme, mert automatikusan arra figyel, amiben gyengék vagyunk. Ez egy védelmi mechanizmus. A példaképeink nem tehetségesebbek nálunk, csak megtanultak az erősségeikre hagyatkozni és azokat erősíteni. Gyakorolni kell. Elszenvedni a kudarcot. Azért különleges az ember az állatokhoz képest, mert tud gondolkodni önmagáról és az érzéseiről. Nem egy velük, hanem felül tud kerekedni rajtuk.
Te is meg tudod ezt tenni, te is tudod jobban csinálni, és újra, többször próbálkozni.

2.) Mérgező kapcsolatokban maradni
Minden ember kapcsolatfüggő. Nem tudunk fennmaradni kapcsolatok nélkül. Azért emelkedtünk ki az állatok sorából, mert képesek vagyunk összefogni és együtt nagyot alkotni. Az egyik legősibb ösztönünk a közösséghez tartozás. Ez áldás és átok is egyben. Megannyi embert látok, hogy benne marad egy kapcsolatban annak ellenére, hogy mérgezi őt. Legyen ez párkapcsolat, barátikör vagy munkahely. Olyan mértékű fájdalmat él át, ami a mindennapjai részévé vált és már annyire megszokta, hogy inkább elviseli. Pedig van kiút. Nem egyszerű, de van kiút. Erre is megannyi példa van. Életünk legnagyobb részét közösségekben töltjük, de akkor miért is engedjük meg, hogy mérgezzenek minket. Mert megszoktuk, mert ez ismerős? Igen, de ki lehet lépni belőle. Nem kell egyszerre mindent megtenni, tudsz lépésenként is haladni.

3.) Énidő nélküli élet
A mai rohanó világban egyszerre akarunk mindenre időt szánni, de a végén mégis úgy érezzük, hogy sose marad időnk semmire se. Pedig az egyik legfontosabb dolog, amire időt kell szánnunk, az saját magunk. Akkor tudunk egyensúlyban lenni önmagunkkal és a környezetünkkel, ha foglalkozunk magunkkal. Ha mi rendben vagyunk, akkor a feladataink is rendben lesznek. Mikor volt, hogy egyedül elmentél valahová vagy egyedül megnéztél egy filmet? Magunkra is időt kell szánni, nem csak hellyel közzel. A lelkünk tudja, mert jelez nekünk.

4.) Abbahagyni a tanulást
A legtöbbünk számára a tanulás tele van kellemetlen érzésekkel. Alig vártuk, hogy ne kelljen tanulni. Ott voltak a dolgozatok és a felelések, amire mindig frusztráltan vártunk. Pedig a tanulás folyamatos, hiszen az életünk során is mindig tanulunk valami újat. Legtöbbször azt tanuljuk meg, hogy hogyan legyünk reaktívak, és hagyjuk, hogy mások döntsenek helyettünk. Inkább hagyjuk sodródni magunkat az árral, mint hogy elébe mennénk a dolgoknak. Csak egy dolog biztos a mai világban, a változás. Ha ezt nem fogadjuk el és nem teszünk minden nap azért, hogy fejlődjünk, akkor a világ elhalad mellettünk.

Sok kudarc van még, amit valóban annak lehet nevezni. Ha csak egy dolgot viszel magaddal ebből a cikkből, akkor az az legyen, hogy a kudarc jó. A legjobb tanító mesterünk. Nem éri meg feladni a próbálkozást, mert megmaradsz a rosszban, amihez sajnos az életed során hozzászoktál.

Photo by David Kovalenko on Unsplash